Egy új kanadai vizsgálat szerint a tünetmentes stabil iszkémiás szívbetegségben számos lehetőség van a revaszkularizációra, emiatt nem eldöntött, hogy ezeket a betegeket melyik módszerrel kezeljük.

Az új amerikai hipertónia-irányelvet Arnheimben mutatták be 2017 őszén. Az 1977-ben megjelent első ajánlás óta igen jelentős változások, nagy nem­zetközi vizsgálatok történtek. Az új irányelv a korábban meghatározott evidenciaszinteket, a bizonyítékokon alapuló orvostudomány eszközeit al­kalmazta. A hipertónia diagnosztikája és kezelése kapcsán néhány alapvető kérdésre kívánt – igen nagyszámú vizsgálat alapján – választ kapni és ennek megfelelő új ajánlást megfogalmazni az irányelveket kidolgozó testület.

Németországban a koszorúér-betegség a leggyakoribb halálok, emiatt különösen fontos, hogy amennyiben egy betegnek coronaria-reperfúziós beavatkozásra van szüksége, akkor azt a lehető leghamarabb elvégezzék. Egyes EKG-elváltozások azonban megnehezíthetik a diagnózis gyors és pontos felállítását. A tanulmány bemutatja, miként ismerhető fel jobb vagy bal Tawara-szár blokk mellett az akut szívinfarktus.

A számos esetben nem tipikus tünetekkel jelentkező női szívinfarktus diagnosztizásásában segítséget jelentenek a nagy érzékenységű troponin meghatározások, melyek használatát nemrégiben a NICE is javasolta. 

Havonta több mint 110 angol nyelvű, klinikai kutatással foglalkozó folyóiratot néztünk át 2013-ban, és mintegy 250 olyan közleményt találtunk, amely megvál­toztathatja a családorvosi gyakorlatot. Családorvosok egy csoportja mindegyik kutatást kritikusan értékelte abból a szempontból, hogy mennyire releváns a csa­ládorvosok számára, milyen a validitása, és mekkora eséllyel változtat a praxi­son. Az összegzéseket e-mailben elküldtük az előfizetőknek, köztük a Canadian Medical Association tagjainak. Validált eszköz révén kaptunk visszajelzést a csa­ládorvosoktól az egyes POEM-ek klinikai jelentőségéről és a tőlük várt gyakorlati előnyökről. A közlemény a 2013. év legfontosabbnak ítélt 20 POEM-jét tekinti át.

A nagy görög válság során emelkedett a fiatal nők, a szegények, a biztosítással nem rendelkezők között a szívinfarktusok és a pitvarfibrillációk száma.  

Egy svédországi felmérés szerint azok a középkorú vagy idős nők, akik a legtöbbször fogyasztottak antioxidánst tartalmazó ételt-italt, 20%-kal ritkábban kaptak szívinfarktust, mint a gyümölcsöt, zöldségfélét legritkábban fogyasztó csoport tagjai.

Egyre inkább megkérdőjeleződik az a bevett felfogás, hogy a diabétesz a koronáriabetegség jelentős, a korábbi szívinfarktussal azonos súlyú rizikófaktora. Egyes szakértők ma azt mondják, hogy bár a diabétesz növeli a kardiovaszkuláris események kockázatát, de korántsem olyan mértékben, mint a korábbi koronáriabetegség.